Azok az emberek, akik zajterhelés miatt alváshiányban szenvednek, hamarabb lesznek allergiásak, lesznek vérkeringési problémáik, magas vérnyomásuk, migrénjeik. A látás mellett a hallás a másik fontos érzékszervünk, hisz a hallás nélkülözhetetlen kelléke szociális együttlétünknek.
Aki rosszul hall, nehezebben kommunikál embertársaival. Ezáltal csökken az esélye arra, hogy normális szociális kapcsolatokat teremtsen, ápoljon – súlyos a következménye: magány és elszigetelődés. A hallóérzék figyelmeztet minket, ha bármilyen veszély fenyeget. DE: hallásunk veszélyben van! Környezetünk többé már nem csöndes: forgalom és a repülők zaja, a jelenleg is folyó iparosodás vagy esetleg egy hangos szomszéd visszhangzik fülünkben. Közben a nap huszonnégy órájában folyamatos kattogás, zúgás – ami hosszú távon beteggé tesz.
Kettős veszély
2 veszély között kell különbséget tenni hosszantartó zajterhelés estén: először is magát a hallást ért károkat kell megvizsgálni, majd pedig a lelki hatásokat és azok következményeit. A tények magukért beszélnek: a fülzúgás (tinnitusz) és a nagyothallás mára már népbetegséggé váltak. Megnyugtató azonban, hogy a fiatalság 15%-a már olyan rosszul hall, mint egy 50 éves. Évente 6.000 új „részleges halláskárosultról” számolnak be, akiknek munkahelyi betegségként könyvelik már el panaszaikat. A lelki következmények még tovább vezetnek: koncentrációhiány, vérkeringési problémák, magas vérnyomás, tanulás akadályozása gyermekeknél, alvásproblémák vagy pszichiátriai megbetegedések, egészen a színinfarktusig.
A probléma
A zaj egészségre káros hatását nem olyan egyszerű megindokolni, mint például egy fertőzéses megbetegedését. A zaj egészségkárosító hatása – a halláskárosodást figyelmen kívül hagyva – egy hosszú, nehezen átlátható folyamat, amelyet számos más tényező is befolyásol.
Mi is az a zaj tulajdonképpen?
Szemünket be tudjuk csukni – fülünket azonban nem. Ezért zajt kikerülni nem is olyan egyszerű. A zaj egy nem kívánatos, kellemetlen és/vagy káros hangzás. A hang egy mérhető fizikai egység és ugyanakkor egy egyéni dolog. Itt a mértékegység az érzékenység vagy egy belső definíciója a zajnak. Fontos szempont az is, hogy a zaj állandóan előjön-e vagy pedig csak ideiglenesen zavarja fülünket. Fülünk fájdalomhatára 120 decibel, de az utcai forgalom 80 decibelje is betegséget okoz hosszú távon.
Nyugalmat és csöndet
nehéz találni…
Az életterünkben folyamatosan hallható zajok felelősek sok testi megbetegedésért, panaszért. A hosszantartó zajnak azonban szociális hatása is van: alvászavart okoz, ami megint csak a munkahelyi vagy iskolában nyújtott teljesítőképességünket csökkenti. Egy forgalmas utca mellet lakó családnál kimutatott, hogy sok esetben nehezebb a nyugodt, megértő beszélgetés egymás és a szomszédok között is, csökken a gyerekek játéklehetősége. Ez elszigetelődéshez, végül pedig az ember elmagányosodásához vezet.