| Több

A jó alvás javítja a memóriát

informed.hu

Egy felfrissítő alvás az egyik leghatékonyabb módja az emlékezőképesség lendületben tartásának. Tudósok szerint ugyanis az alvás drámai hatással lesz másnap az agy működésére.

A rendelkezésre álló adatok szerint úgy tűnik, hogy az alvás megerősíti az idegsejtek közötti kapcsolatokat az agyban, ez a folyamat kulcsfontosságú mind a tanulás, mind az emlékezés folyamatában.

A kutatók az Európai Idegtudományok Szövetségének konferenciáján mutatták be vizsgálatukat, melynek során 32 önkéntesnek új készséget tanítottak (képernyőn egy mozgó pont követése botkormány segítségével), vagy képeket mutattak, ezekre később emlékezni kellett.

Ezután a résztvevők egyik fele nyugodtan pihenhetett éjszaka, a másik csoportban azonban nem engedélyeztek alvást, legfeljebb egy kis elbóbiskolást. Másnap fel kellett idézni a tanult képességet és a képeket, eközben funkcionális mágneses rezonancia vizsgálattal (fMRI) követték az agy működését.

Azok, akik jól alhattak, jobban teljesítettek a feladatokban, ez az agyi aktivitást mérő fMRI felvételeken is látható volt.

A szerzők szerint „ezek az eredmények bebizonyították, hogy a tanulás utáni alvási időszak segít megerősíteni a tanulás során szerzett tapasztalatokat. Az agy speciális területei kódolják az új tudásanyag fontos részleteit, ezzel párhuzamosan változás figyelhető meg az érintett területeken mérhető agyi aktivitásban is.”

Az alvás szerepet játszott az elsajátított tudásanyag elraktározásában, és megerősítette azokat a gyenge emlékeket, amit máskülönben hamar kiestek volna a memóriából. Egyelőre azonban sokat nem tudunk erről a folyamatról: például azt sem, hogy optimálisan mennyi alvásra van szükség.

„Tudjuk, hogy melyik agyi körök vesznek részt a tanulás folyamatában alvás alatt. Amit nem tudunk, hogy az alvás hogyan befolyásolja az érzelmi és kognitív teljesítőképességet, és hogy melyek azok a biológiai tényezők, amelyek felelősek ezekért a hatásokért.”

Szakértők szerint ezek az eredmények is azt támasztják alá, hogy mennyire fontos a pihentető éjszakai alvás. Sajnos azonban a felmérések azt mutatják, hogy csak minden ötödik ember alszik legalább nyolc órát.

„Az alvás nem időpocséklás, hanem aktívan eltöltött idő, és nagy szükség van rá a tanulás és az emlékezés szempontjából. A nappal megszerzett információkat válogatja ekkor ki az agy. Az emberek alváshiányról panaszkodnak, de a mostani non-stop életvitel és információs túlterheltség mellett több alvásra van szükségünk, mint valaha.”

Tovább az eredeti cikkhez

Hallásvédelem rovat cikkei

Hogy unokáinkat is halljuk majd...

Sokan nem tudják, hogy motorozás közben olyan zajterhelés érheti a fülünket, ami már néhány perc után is maradandóan károsíthatja a hallásunkat. A megoldás meglehetősen egyszerű: füldugót kell használni, de persze nem mindegy, milyet. tovább..

A süketség génje

Egerekben igazolták, hogy egyetlen gén kikapcsolásával fokozható a belső fül érzékelő sejtjeinek osztódása. Ez a jelenség talán a süketség terápiájában is szerepet kaphat. tovább..

Dobhártya dolog

A dobhártya sérülését okozó közvetlen hatások legtípusosabb esete, amikor gyermekek játékból vagy kíváncsiságból hosszabb vékony tárgyat (gyufaszál, ceruza, esetleg hajcsat) dugnak a fülükbe. Néha azonban a hallójáratba került idegentest nem szakszeruen végzett eltávolításának kísérlete is vezethet dobhártyasérüléshez, súlyosabb esetben hallócsontsérüléshez is. tovább..

Süket generáció

Diszkók és a hordozható zenelejátszók hangerő korlátozást érdemelnek! Mindenki ismeri az átmulatott éjszakák utáni fülzúgást: 120 decibel hangerejű diszkózás 1 hét zajos környezetben lévő munkának felel meg hallásvédelem nélkül. A zúgás figyelmeztető jel. tovább..

Aktuális ajánlataink