| Több

A kevés alvás 60%-kal növeli az emlőrák kockázatát

origo.hu

Az elmúlt években érdekes összefüggést tártak föl az alvás hossza és néhány daganat kialakulásának kockázata között. Több tanulmány is beszámolt arról, hogy az alvás időtartama befolyásolhatja az emlő- és a prosztatarákok megjelenésének valószínűségét. A jelenség mögött álló mechanizmusok még ismeretlenek.

A Masako Kakizaki (Tohoku University, Sendai) vezette japán munkacsoport 24 000, 40-79 éves nő életmódját elemezte nyolc évig tartó vizsgálati periódusban. A kutatók azt találták, hogy 6 órás vagy annál rövidebb idejű alvás akár 60%-kal is növelheti az emlőrák kialakulásának valószínűségét, összehasonlítva a minimum 7 órás alvásidővel.

A kutatócsoport a prosztatarák előfordulási gyakoriságát is megvizsgálta az alváshossz függvényében (22 320 férfi szerepelt a vizsgálatban). Ebben a publikációban arról számolnak be, hogy - hasonlóan az emlőrákhoz- a dülmirigy rosszindulatú daganatának is nagyobb a kockázata, ha az ember keveset alszik.

Az emlőrák és a prosztatarák hormonfüggő daganatok, a tumorsejtek osztódását nemi hormonok fokozzák. Az emlőrák esetében az ösztrogén, míg a prosztataráknál a tesztoszteron hatására szaporodnak a daganatos sejtek. Az ösztrogén és a tesztoszteron az ivarmirigyekben (petefészek és here) termelődnek, a hormontermelődés a hipotalamusz-agyalapi mirigy-ivarmirigy tengely mentén szabályozódik. A tudomány mai állása szerint az agyban, a kérgestest hátsó része alatt elhelyezkedő tobozmirigy befolyással van a hipotalamusz működésére, a szerv által termelt melatonin végső soron gátolja a nemi hormonok előállítását. A tobozmirigy kapcsolatban áll a látópályákkal is, a melatonin kiválasztása sötétben, illetve alvás alatt növekszik.

A feltételezett összefüggés a nemihormon-függő daganatok és az alvásidő között a következő. Ha az alvásidő rövid, kevés melatonin termelődik, így a szexhormonok termelődésének gátlása kevésbé érvényesül. Az emelkedett ösztrogén- és tesztoszteronszint pedig növelheti az emlőrák és a prosztatarák kialakulásának kockázatát.

Bár az eredmények igen érdekesnek tűnnek, több kutató is bírálta a kísérleteket. Az emlőrák kialakulásában nagyon sok tényező játszik szerepet (elhízás, terhességek száma, első menstruáció ideje, életmód stb.), a vizsgálatban ugyanakkor túl kevés daganatot elemeztek (143 jelentkezett nyolc év alatt) ahhoz, hogy az ismert kockázati tényezőket figyelembe véve értékelhető statisztikai analízisnek vessék alá az adatokat. A bírálók szerint nem kell a nőknek attól tartaniuk, hogy ha keveset alszanak, emlőrákjuk lesz. A melatonin által szabályozott szexhormon-termelés kapcsolatban állhat a daganatok megnövekedett kockázatával, ám ez valószínű csak extrém kevés alvás mellett érvényesül. A további kísérletek során természetesen fény derülhet az igazságra.

Tovább az eredeti cikkhez

Hallásvédelem rovat cikkei

Hogy unokáinkat is halljuk majd...

Sokan nem tudják, hogy motorozás közben olyan zajterhelés érheti a fülünket, ami már néhány perc után is maradandóan károsíthatja a hallásunkat. A megoldás meglehetősen egyszerű: füldugót kell használni, de persze nem mindegy, milyet. tovább..

A süketség génje

Egerekben igazolták, hogy egyetlen gén kikapcsolásával fokozható a belső fül érzékelő sejtjeinek osztódása. Ez a jelenség talán a süketség terápiájában is szerepet kaphat. tovább..

Dobhártya dolog

A dobhártya sérülését okozó közvetlen hatások legtípusosabb esete, amikor gyermekek játékból vagy kíváncsiságból hosszabb vékony tárgyat (gyufaszál, ceruza, esetleg hajcsat) dugnak a fülükbe. Néha azonban a hallójáratba került idegentest nem szakszeruen végzett eltávolításának kísérlete is vezethet dobhártyasérüléshez, súlyosabb esetben hallócsontsérüléshez is. tovább..

Süket generáció

Diszkók és a hordozható zenelejátszók hangerő korlátozást érdemelnek! Mindenki ismeri az átmulatott éjszakák utáni fülzúgást: 120 decibel hangerejű diszkózás 1 hét zajos környezetben lévő munkának felel meg hallásvédelem nélkül. A zúgás figyelmeztető jel. tovább..

Aktuális ajánlataink