A különböző alvási problémák egyre gyakoribbak, főként túlhajszolt életvitelünkből kifolyólag. Magyarországon is egyre sűrűbben diagnosztizálnak a változatos tünetekkel jelentkező betegeket, a szakember szerint azonban egyelőre igen szűkös a kapacitás, ráadásul az állami támogatás sem terjed ki az összes kezelési módra.
"Éjszakánként
gyakran felébredtem és utána már nem tudtam elaludni" - meséli egy
budapesti cég irodavezetőjeként dolgozó 32 éves Orsolya. "Az elalvással
nem volt problémám, de általában éjjel fél 3-3 között felriadtam,
onnantól pedig már nem tudtam pihenni. Ha nem is ébredtem fel, akkor is
sokat forgolódtam, lázálmaim voltak, nap közben pedig olyan fáradt
voltam, hogy ha nem ért külső inger, akkor azonnal rám tört az
álmosság."
Orsolyánál
a narkolepszia egyik fajtájára gyanakodtak, mivel éjszaka felriadva
hallucinációk gyötörték, és gyakran beszélt álmában. Kezelőorvosa
szerint ez a tünet jellemző a vele egykorú nőkre.
"Részletes
statisztika sajnos nincsen arról, hogy Magyarországon hány embert érint
az alvászavar, de ezt így nem is lehet meghatározni, mivel attól függ,
hogy milyen típusú problémáról beszélhetünk" - mondta el kérdésünkre dr.
Terray-Horváth Attila neurológus, alvásgyógyász, a legnagyobb hazai
alváslabor szakértője. "Azonban a Világegészségügyi Szervezet (WHO) a
depresszió leggyakoribb tüneteként az alvászavart jelölte meg, amelynek
az elmúlt tíz évben exponenciálisan nőtt az előfordulása. A magyar állam
sajnos nem követi ezeket a változásokat, nincsen rá kapacitás. A
különböző típusú betegségeket tekintve lehet következtetni a
gyakoriságra. Személyes tapasztalataink és óvatos becsléseink szerint
például az úgynevezett epizodikus álmatlanság - amikor egy-egy külső
hatás miatt ideiglenesen áll fent alvászavar, három hónapnál rövidebb
ideig - minden második felnőttnél előfordult. A krónikus álmatlanság az
emberek 10-20 százalékát érinti, ez megint csak becslés, azonban sokan
el sem jutnak a szakrendelésre, mivel már a háziorvosnál megállnak és
jellemzően altatóval igyekeznek segíteni a bajon."
Az
alvásgyógyász szerint a stresszes, feszültséggel teli, túlhajszolt
életmódnak köszönhetően egyre többeket érint az alvászavar.
Előfordulhat, hogy valaki nincs is tudatában az alvászavarainak. Van aki
nem tud elaludni, vagy felriad, de előfordul, hogy éjszakai panasz
nincsen, megvan a szükséges alvásmennyiség is, azonban a beteg nap
közben kimerültnek, fáradtnak érzi magát és nem tud koncentrálni.
Létezik olyan változata is az alvászavarnak, amikor napközbeni alvási
rohamok törnek rá valakire.
"Külön
kategóriát képez a stressz által kiváltott álmatlanság, inszomnia" -
tette hozzá dr. Terray-Horváth Attila. "Veszélyes, öngerjesztő folyamat
lehet, ha valaki a napi feszültséget beviszi a hálószobába. Ezután aztán
nem tud aludni, másnap kialvatlanság miatt nem teljesít jól, majd újabb
feszült nap után ismét hazamegy. A legrosszabb esetben már a hálószoba,
vagy az ágy látványa is kiválthatja az álmatlanságot, ha valaki már
attól retteg, hogy megint nem fog tudni rendesen aludni."
Elektródák ölelésében
Az
alváslaboratóriumban a páciens testének különböző pontjaira ragasztott
elektródák és kamerák segítségével vizsgálják az alvási szokásokat. Az
eredmények kiértékelése után pedig javaslatot tesznek a megfelelő
kezelési módra.
"Este
8-kor kellett bemennem, és ott kellett aludnom" - meséli élményeit
Orsolya. "A fejemre, a mellkasomra, a karomra és a lábamra is
elektródákat ragasztottak, majd másnap is egész nap bent kellett lennem.
Szokatlan volt a helyzet, ráadásul kényelmetlen is, ezért szinte
lehetetlennek éreztem, hogy aludjak. Végül a vizsgálat eredményei
alapján azt mondták, kizárható a narkolepszia, s az alvászavaraim a
stresszre vezethetőek vissza. Akkortájt diplomáztam az egyetemen, így
valóban elég feszült időszakom volt. Azóta javult a helyzet, mostanában
már csak akkor vannak problémáim az alvással, ha valamiért zaklatottabb
vagyok. Tanácsolták, hogy lefekvés előtt ne dohányozzak, vagy ne egyek
túl sokat, ez a tanács is bevált."
"Sokakat
zavarnak az elektródák, van aki attól fél, hogy leszakadnak, eltörnek" -
mondta a szakember. "Ettől azonban nem kell tartani, de tény, hogy
előfordul olyan eset, amikor az alváslaborban végzett vizsgálat nem
képes reprodukálni az otthoni problémákat. Súlyos esetben megoldható,
hogy valakinek a lakásában végezzék el a méréseket, azonban egyelőre
sajnos meglehetősen kicsi az országos kapacitás az efféle
vizsgálatokhoz."
Nyugtalan lábak, horkolva fulladók
A
betegség különböző válfajai szerint javasolják a kezelést. Az
álmatlanságnak például többflée típusa létezik, de Dr. Terray-Horváth
Attila szerint az esetek legnagyobb részében valamilyen mögöttes okra
vezethető vissza a tünetek jelentkezése. Ilyenkor pszichoterápiát,
súlyosabb esetben gyógyszeres kezelést ajánlanak.
"Emellett
beszélhetünk még az úgynevezett nyugtalan láb szindrómáról, amikor
valakinek rángatózik a lába alvás közben" - tette hozzá szakember.
"Ennek is többféle oka lehet, például vashiány, reuma, vesebetegség,
illetve terheseknél a B12 vitamin hiánya. Szerencsére gyógyszeresen jól
kezelhető, de sajnos igen drága a terápia, mivel ezt sem támogatja a
TB."
A
légzési zavarokhoz köthető alvási problémákat jellemzően
életmódváltással, gyógyászati segédeszközökkel, súlyosabb esetben
műtéttel lehet kezelni. Leggyakrabban az elhízással áll összefüggésben,
ezt igazolják az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában gyűjtött
statisztikák is, amelyek hazánkban is helytállóak: a felnőtt lakosság
mintegy 10-15 százalékát érinti az úgynevezett horkoló alvás apnoé nevű
betegség, amely az elhízottság mértékével egyenes arányban súlyosbodik.
"Az
életmódváltás kulcsfontosságú" - hangsúlyozta Dr. Terray-Horváth
Attila. "Napjainkban ugyanis olyan információ-túlterhelés ér bennünket,
hogy nagyon nehezen tudunk csak kikapcsolni. Fontos, hogy este 6 után
már ne fogyasszunk alkoholt és ne együnk, mert a teli gyomor
felébreszthet, illetve légzési nehézségeket okoz. Kerüljük a cigarettát
is, mivel a nikotin serkentő hatású, nem enged elaludni, ráadásul a
dohányzás szintén hajlamosít a légzési zavarokra és a horkolásra,
emellett különböző krónikus légúti megbetegedéshez vezethet."