Olyan közhellyel indítani, mint hogy a hallás az egyik legfontosabb érzékünk, felesleges, hiszen mindenki tudja. Azonban mégis kevesen tesznek védelme érdekében, mert nincsenek tudatában, hogy az élet mennyire sok területén leselkedik rá veszély.
Összesen három frekvenciatartományt szokás megkülönböztetni (infrahangok, hallható hangok, ultrahangok) melyek között olyan szempontból nincs különbség, hogy mindegyik okoz átmeneti, vagy maradandó változást az emberi szervezetben. Hogy milyen mértékben az két dologtól függ: az adott zaj, vagy hang intenzitásától, illetve annak időbeli lefolyásától. Törvényben szabályozzák, hogy az adott zajszint mellett végzett munka közben menny időt lehet eltölteni, védőfelszerelés nélkül. Sok helyen azonban ezt egyáltalán nem veszik figyelembe, így magunknak kell gondoskodni a hallásunk védelméről.
Nem csak munka, de szórakozás közben is gyakran vagyunk kitéve hosszú távon ártalmas hanghatásoknak. Ha a diszkókra gondolunk, ott gyakorlatilag minden egyes eltöltött perccel károsítjuk fülünket. Utazás közben sem vagyunk védettek: órákig tartó araszolás a dugóban (pláne lehúzott ablaknál) éppen olyan káros, mint a repülőgépeken fellépő monoton zaj. Ez utóbbi esetén még a folyamatos légnyomásváltozás is megterheli hallószervünket. A halláskárosodásban az a legveszélyesebb, hogy ugyan száz százalékban megelőzhető, viszont ha bekövetkezett, akkor végleges és visszafordíthatatlan.
De mit tegyünk, ha rászántuk magunkat a megelőzésre? Az első lépés, hogy felkeressük például www.fuldugo.hu weboldalt. Itt részletesebben foglalkoznak a hallás romlásához vezető jelenségekkel, illetve megoldást kínálnak a védelemre. Többféle füldugót vásárolhatunk meg egy egyszerű regisztráció után a webshopon keresztül. Mindenki megtalálhatja a maga számára legideálisabbat, legyen szó notórius bulizókról, sokat repülőkről, zajos helyen dolgozókról, vagy éppen zenészekről. Nyugaton egyébként már egyáltalán nem meglepő, ha füldugós emberek jönnek szembe egy koncerten, s természetesen ott a munkahelyi előírásokat is sokkal szigorúbban tartják be. Óvjuk hát a fülünket, hogy idősebb korban is legyen miről beszélgetni...