| Több

Szilánkok 1.

Mama mesél - Kiss Lászlóné - Novella

Égi jelenség

Budán egy busz megállóban

Csaknem 60 éve történt

Égi jelenség

Gyermekkori szép emlékeim közé tartozik a csillagokkal tele sötét égbolt. Ez akkor olyan volt, mintha egy fekete bársony leplen tündökölt volna a milliónyi ezüstösen sziporkázó csillag. Csodálatosan szép volt, nem lehetett vele betelni. Gyakran volt látható a Hadak útja, illetve Tejút. Ez utóbbi elnevezés illett rá jobban arra az égi útra, amit megszámolhatatlan apró csillag tett számunkra láthatóvá. Akkoriban megfigyeltük a tyúkanyót a csirkéivel, azaz a Fiastyúkot és júliusban, augusztusban a rengeteg hulló csillagot. Manapság be kell érni az Esthajnal csillaggal, a Göncöl szekérrel és a rengeteg mesterséges fénytől az éjszaka is „viszonylag” világos égbolttal.

Az idén nyáron történt, éjjel három órakor nem tudtam aludni és kimentem a teraszra egy kis friss levegőt szívni. Nagyon kellemes, csendes éjszaka volt. Leültem egy kerti székre és kémleltem az eget. A hold valahol bujkált a felhők között, nem mutatta magát. Elég sötét, borús volt az ég. Csillagok után kutattam, de csak a csodálatos Vénuszt sikerült felfedeznem. Egymással szembe néztünk, úgy éreztem, hogy nem vagyok egyedül. Egy idő után feltámadt a szél és ennek a hatására játszódott le egy érdekes égi jelenség. A szél fátyolfelhőket kergetett folyamatosan, a sötét égbolton csodálatosan fénylő, Esthajnal csillag irányába. Ezek a felhők különböző vastagságúak voltak. Néha olyan érzés volt, hogy egy kis cigaretta füst száll a csillag előtt, utána egy minta nélküli pasztellszínű muszlinkendőt húztak el előtte. Ilyenkor a csillag teljes fényereje érvényesült. Azután markánsabb felhők vonultak, melyek rövidebb-hosszabb időre egészen eltakarták a csillagot. Majd közép vastagságú fellegek következtek, ezek a csillag fényét teljes egészében engedték átsejleni. Tüneményesen szép látvány volt ez az égi jelenség. Hajnali fél ötig szemléltem, akkor már nagyon fáztam, így bebújtam az ágyamba és megpróbáltam aludni.

Budán egy busz megállóban

Miközben a buszra vártam, jöttek oda még néhányan,
Egy ifjú pár két gyermekkel, túláradó szeretettel.
Tán két éves a fiúcska, Mózes kosárban a húga,
Olvadó gyönyörűséggel, őrzik álmát kedvteléssel.

Boldogságtól fénylik szemük, átható a tekintetük,
Látszik mindenük a bébi, mindkét szülő gonddal védi.
Tekintetük cirógatja, egymás kezét szorongatva,
Apa, anya összebújik, sok kis puszi záporozik.

Ezalatt a nagyobbacska többször felmászik a padra,
A támláról lóg fejjel le, senki sem reagál erre.
Leül, egy-két percig marad, majd leszáll és odébb szalad,
Kiáll a járda szélére, én libabőrős leszek tőle.

Botladozik el is esik, a buszra várók felemelik,
Könnyben úszik két kis szeme, a sors furán bánik vele.
A szülők semmit sem látnak, ha úgy tetszik odébb állhat,
Nagyon szánlak szegény gyermek, kirekesztve szörnyű lehet!

Csaknem 60 éve történt

Irén és Laci házasságkötésre várakoztak, a két tanúval. Nem volt pénzük vendégeskedéssel egybekötött esküvőre, így gondolták, hogy különösebb cécó nélkül, csendesen egybekelnek. Többen is várakoztak, késésben voltak az esketésekkel. Volt lehetőségük egy kis beszélgetésre. Derűs volt a hangulatuk. Laci tanúja a következő, éppen idevágó viccet mesélte: „ Egy gróf kisasszony és a lovásza egymásba szerettek. Mivel szerettek volna együtt maradni, kénytelenek voltak megszökni a kastélyból. A bősz atya detektívet fogadott a keresésükre és napi tájékoztatást kért tőle. A detektív jó szimatának köszönhetően hamarosan megtalálta az ifjú szerelmeseket, még pedig Olaszország egyik városában. A gróf kérésének megfelelően naponta táviratban közölte a tapasztalatait. Ezek például a következőképpen íródtak: „bementek egy üzletbe, 10 perc múlva kijöttek, minden rendben.” Bementek egy épületbe, 2 óra múlva jöttek ki, minden rendben.” Napokig így írogatott, míg végül a következő táviratot küldte: „bementek egy épületbe egy félóra múlva kijöttek, minden reménytelen, holnap otthon személyes tájékoztatásra jelentkezem önnél!”

Találkozásukkor a gróf rögtön a lényegre tért:-tulajdonképpen mit jelentenek a táviratok végén azok a „minden rendben”, illetve „minden reménytelen” című utóiratok. A detektív a következő választ adta: a minden rendben azt jelentette, hogy nincs ok aggodalomra, mert még semmi komoly lépés nem történt. A minden reménytelen viszont azt sugallta, hogy sajnos már késő, már nincs mit tenni, mert már összeházasodtak. De miből következtet erre, kérdezte a megrémült atya. A detektív készen állt a magyarázattal: minden alkalommal a fiú udvariasan a kisasszonyt előreengedte, kivéve az utolsó esetet amikor egy Házasságkötőteremből léptek ki. Ekkor láttam, hogy már megesküdtek, mert az ifjú férj a feleségével már nem udvariaskodott, ő lépett ki elsőnek.”

Jót derültek ezen a viccen. Végre szólították őket az esketésre. Bementek, minden rendben megtörtént. Mikor véget ért a szertartás az újdonsült házaspár elindult a kijárati ajtó felé, mögöttük a két tanuval. Odaérve az ifjú férj „udvariasan ajtót nyitott magának és kilépett az előtérbe.” A tanuk mosolyogva összenéztek, majd Laci tanuja halkan megjegyezte:-”Lacikám, én a viccemet nem tanmesének szántam!”

Mama mesél rovat cikkei

Lacikám 90-dik születésnapjára

Nem tudom, hogy meghatódjak, vagy tréfálkozzak most veled?Hogy szeretettel, vagy mókásan, írjam én a versemet!Annyi minden történt velünk, az első találkozásunk óta,Több kötetnyi könyv lehetne, és nem csak néhány strófa. tovább..

Szilánkok 11.

Legyünk mértéktartók a dicsérettel  A darázs  Telepátia  tovább..

Szilánkok 10.

Asszonysoros Gyerekszáj 5. Vörös rózsa a szerelem jelképe tovább..

Szilánkok 9.

Így is lehet szeretni?  Gyerekszáj  Két házasság?  tovább..

Aktuális ajánlataink