Ha unjuk már az úszást, strandolást, és valami extrémebbre vágyunk, itt az ideje kipróbálni a szélsebes siklást a vízen. A wakeboard hazánkban is egyre népszerűbb, és szerencsére már szerte az országban találhatók kiépített kötélpályás strandok.
A sportág története nem nyúlik vissza túl hosszú időre, a nyolcvanas évek közepén egy amerikai egyetemista srác készítette el az első ilyen jellegű deszkát saját magának, hogy aztán a 90-es években világhódító útra induljon ez a sport. A legjobban a snowboardra és a gördeszkára hasonlító eszközből ma már létezik kötés nélküli, puhakötésű és keménykötésű változat is. Ez utóbbi változat a legelterjedtebb, versenyeken is ezt használják, mivel lehetővé teszi a különböző légi trükköket, mutatványokat. Akik elsőként próbálkoznak, azoknak általában azt tanácsolják, hogy a vízisít próbálják ki először, de a bátrak (és tehetségesek) mindjárt kezdhetnek wake-el is. Az első pár indulási kísérlet szinte kivétel nélkül egy nagy csobbanással ér véget a vízben, de tízből egy ember akad, aki elsőre körbe tud menni a pályán. Ha a rajtot sikerült elsajátítani, onnantól jöhet a kanyarodás technikájának tanulása, de ez már egy jóval könnyebb feladat lesz. Ha mindez megvolt, és biztosan siklunk a vízen jöhetnek a különböző ugratók és sliderek - persze mindenki józan ésszel, és óvatosan kezdjen trükközni.
A kötélpályák általában négy vagy ötszögletűek, a méretétől függően egyszerre 15-40 ember tartózkodik a vízen. Ezek sebessége állítható (szinte minden pályán van úgynevezett tanuló idő általában a délelőtti órákban, amikor alacsonyabb sebességre van állítva a motor) 25 km/h-tól egészen 40-60 km/h sebességig is fel lehet kapcsolni. Magyarországon Pest környékén az Omszki-tó és Dunaharaszti a legkedveltebb célpont, Győr mellett Ikrényben is található egy mesterséges tavi pálya, míg a Balaton térségében Füredet és Siófokot érdemes felkeresnie a wakeboardozni vágyóknak. Ezeken kívül a Velencei és a Tisza tavon is várják az érdeklődőket. Sajnos manapság a wakeboard még extrém sportnak tekinthető, így az ára meglehetősen borsos. A legkedvezőbb tanulóidőben is 2-4 ezer forint két óra, míg a napijegy 5-8 ezer forint körül váltható. Ez utóbbit viszont tényleg csak akkor érdemes váltani, ha már jól tudunk, hiszen eleinte még az edzésben lévők sem bírnak pár óránál többet. Ahogy azonban javul a technikánk, úgy leszünk képesek egyre többet körözni. Ha sok időnk van a nyáron, akkor érdemes idénybérletet váltani, ekkor nagyjából 200 ezer forintért májustól-októberig csúszhatunk kifulladásig.
