A megszépítő alvás

Közhelyszámba menő tapasztalatunk: ha keveset, vagy nem eleget alszunk, a szokottnál idegesebbé, érzékenyebbé, sérülékenyebbé válunk. Ugyanakkor azt csak viszonylag kevesen tudjuk, hogy a kialvatlanság károkat okozhat a bőrünknek is.

Alvással a mély barázdák ellen

Ránc és ránc között lényeges különbség van. Hidratáló krémekkel, szérumokkal csak a nedvek hiánya miatti ráncok „tölthetők” fel. A tartós stressz, a kialvatlanság fokozatosan kialakuló mélyebb barázdáit, amelyek az arcizmok megfeszítettségéből adódnak, valójában csak a pihentető alvás képes enyhíteni.

A sejosztódás maximális sebességre kapcsol

Alvás közben a szervezetünkben lelassul az anyagcsere (az átlagos nappali szint 10–25%-ára), és a testhőmérséklet is csökken. Ugyanakkor a bőr anyagcsere-aktivitása pont az éjszaka folyamán a legélénkebb, ekkor épülnek az új sejtjei, és regenerálódnak a nappal károsodottak. Egy vizsgálat megállapította, hogy a sejtosztódás mértéke a bőrben és a vérben alvás közben két-háromszorosára növekszik. Ez ébrenléti állapotban nem történhet meg, mert a szükséges energiát a szervezet másra fordítja.

Röviden a bőr éjjel regenerálódik: ekkor piheni ki és dolgozza fel azt a stresszhatást, amely napközben érte. Az pedig köztudott, hogy mi minden káros hatásnak van kitéve bőrünk a nap és az év nagy részében (ha csak nem vagyunk olyan szerencsések, hogy a telet egy sí-, a nyarat pedig egy földi paradicsomban tölthetjük, munka és stressz nélkül…).

Segítő hormonok termelődnek, míg mi álmodunk

Alváskutatók szerint a bőr regenerálódása éjfél előtt nagyjából egy órával a legintenzívebb. A fiatalság hormonjának is nevezett melatonin csak sötétben, alvás közben termelődik. Ez a hormon fontos a bőr számára is, mivel megvédi az antioxidánsok károsító hatásaitól.

Az alvásidőben választódik ki a szomatotrop növekedési hormon is, amely egyebek mellett a bőr és az izmok regenerálódásában is fontos szerepet játszik. Ha valaki túl keveset, vagy nem elég mélyen alszik, akkor ennek a hormonnak a termelődése is zavart szenved, ami szinte azonnal láthatóvá is válik a bőrön. Amerikai kutatók azt is tapasztalták, hogy rövid idejű, négyórai alvás esetén, már három nap után észrevehetően megnövekedik a vérben a kortizol stresszhormon szintje. A próbaszemélyek bőre sápadtabbá, szárazabbá vált, a szemek alatt a karikák és a ráncok hangsúlyosabbak lettek.

Egyéntől függ, hogy kinek mennyi az elegendő

Az elegendő alvás – ez bizony napi átlag nyolc órát jelent, ha egyénektől és kortól függően erős eltérések is vannak –, amellett, hogy az egészséges életmód egyik döntő tényezője, bőrünk állapotát és kinézetét, szemmel látható minőségét is meghatározó módon befolyásolja. Akik rendszeresen kevesebbet alszanak, ne csodálkozzanak hát, ha vonásaikban gyorsabban öregednek a kelleténél. Ez egyébként a legjobban a szem alatti, nagyon érzékeny, vékony, sérülékeny bőrterületen vehető a legjobban észre. A szem alatti rész általában 50%-kal vékonyabb, mint az arcbőr más területei. Ezért itt sokkal jobban meg is látszanak a fáradtság, a megviseltség, a kialvatlanság jelei: apró ráncocskáktól kezdve a feketés-lilás foltokon át, a duzzadt táskákig.

A kozmetikusok és a kozmetikai szerek sok mindent tudnak tenni az alváshiány okozta bűnjelek eltüntetésében, de a megelőző gyógymód ez esetben is célravezetőbb: az egészséges életmód, benne a már említett, alvásszakértők szerint napi átlag nyolcórányi alvással.

A fejlett országokban kevesebbet alszanak

A baj csak az, hogy kutatások szerint a fejlett országokban élő nők hétköznaponként átlagosan 6 óra 45 percet, a hét végén pedig napi 7 órát alszanak. Amikor meg ébren vannak, rendre többet teljesítenek, mint a férfiak: a munka mellett többnyire rájuk hárul a bevásárlás, a segítség a gyereknek a házi feladat elkészítésében, a mosás, a főzés stb. Arról nem is beszélve, hogy a csecsemők éjszakai riasztásait is nekik kell kivédeniük. Szóval van bőven, ami ki tud ülni egy dolgozó nő arcára a kevés és/vagy nem háborítatlan alvás következtében.