| Több

„Számkivetettként kell élnem"

Szerző: Irsai Hortenzia

 Írja le így Beethoven a nagyothallók teljes szociális elszigetelődésnek jellemző vonásait, a nagyot hallást, mint betegséget. Valószínűleg a mai orvostudomány tudott volna rajta segíteni.

„Mire meghalok..., arra kérem Önt (az orvosát, Prof. Dr. J. Adam Schmidt) nevemben, hogy írja le pontosan a betegségemet, ... hogy legalább velem megbékülhessen a világ halálom után ..." Ezeket írja Ludwig van Beethoven 1802-ben, épp 32 évesen, a Heiligerstadt-i végrendeletében.

beethoven 

Beethoven már 28 évesen nagyothalló volt. Utolsó éveiben már teljesen süket - egy kiemelkedően tehetséges zenész kálváriája.

Az 1798-ban, nagyothallásának kezdetén komponált D-dúr zongoraszonátáját (op. 10, „largo e mesto") hallgatva megérthetjük e nehéz út viszontagságait. 1801-ben, 31 évesen Beethoven a következőképp írja le betegségét: nagyothallás a magas hangok és az emberi beszéd megértésének elvesztésével, kínzó fülcsöngés (Tinnitus), a hangzások, zajok teljes eltorzulása (Recruitment) és túlérzékenység (Hyperakusis). Levelező barátjának, Dr. Franz Gerhard Wegelernek az emberi beszéd és saját zenéje disszonanciájáról ír június 29.-én: „ Irigy démonok rossz játékot űznek, egészségemmel, hallásom már 3 éve folyamatosan romlik ... a fülem napról napra egyre jobban zúg s háborog. ... Nyomorúságban fogom leélni elkövetkezendő életem. 2 éve kerülök mindenféle társaságot, mert nem tudom kifejezni magam, elmondani az embereknek, hogy süket vagyok. Ha más szakmám lenne, könnyebben venném az akadályokat, de az én szakmámban ez szörnyű állapot... Nem hallom a hangszerek és az énekek magas hangjait, ha valamivel távolabb állok, még a fúvósok hangját sem hallom. Néha hallom azt, amit halkan mondanak nekem, de szavakat nem értek meg belőle, elviselhetetlen azonban, ha valaki kiabál mellettem."

Kant jegyezte meg egyszer, hogy míg a rossz látás tárgyaktól választ el, addig a rossz hallás emberektől. Beethoven pontos képet ad a teljes szociális elszigetelődésről, aminek a nagyothallás, mint betegség az okozója. Amely a szó szoros értelmében kettős láthatatlanság: Nem lehet őket látni, az érintettek pedig igyekeznek láthatatlanná válni. Beethoven eltávolodik a „jól hallók világából".

A beteg Beethoven az öngyilkosságon gondolkozik. Csak művészete menthette meg. Hallásának elvesztése és a merész komponálások vázlatai - ugyan ellentmondások, Beethoven számára azonban mégis összeegyeztethetőek. 1805-ben a 35 éves zeneszerző 5. szimfóniájának első vázlatait komponálja. Ismert motívuma a „kopogtató-motívum". Így hangzik szövege: „Így kopog a szerencsétlenség lelkünk ajtaján." Varázslatos zenéjével talán azt akarta elmesélni, amit már süketként elmondani nem tudott többé. Beethoven még nem süket - de már az arra vezető úton jár.

Fülfájásának kezelése 1800-ban kezdődött. Mandulaolajos fülcseppek és tormás pamutszövet volt az első recept, utána különböző teafajták. Végül már langyos Duna-fürdő volt előírva, aminek elvileg segítenie kellet volna hallásán. Korának legjobb orvosai sem tudtak rajta segíteni. Ennek ellenére 1812-ig Beethoven 8 szimfóniát is komponált. Johann Melzel volt az, a metronóm feltalálója, aki 1814-ben egy kis segítséget tudott nyújtani egy ú.n. hallócsővel. Másik támasza egy a zongorájához erősített farúd volt, amit a fogai közé kellett szorítania, így érezhette annak rezgéseit. De még ezek a kis előrelépések sem segítettek rajta. 1814-től nagyothallása drasztikusan romlott. Előjele többek között az is, hogy 1814-ben tartotta utolsó nyilvános fellépését zongoristaként. Az ezt követő időkben már csak barátainak vagy magának játszott. 1816-ban már csak a bal fülére halott, a jobbra egyáltalán nem, állítja Simrock, egy angol zongorista, személyeset már csak levélben lehetett vele megbeszélni. 1818-ra már csak írásban lehetett Beethovennel beszélgetni. Portréit vizsgálva 1812-től 1818-ig észrevehető, hogy ez alatt a 6 év alatt több, mint 20 évet öregedett. Ennél csak rosszabbá vált helyzete. 1 évvel később már azt mondták róla, hogy teljesen megsüketült. Megfigyelték, hogy a zongora billentyűit sem üti már le rendesen.

beethoven

1824, május 7.-én egy egészestés koncertre karmesterként kérték fel, ahol többek között utolsó műve, a 9. szinfónia is elhangzott. Formálisan Beethoven volt a karmester, a zenekar azonban egy másodkarmestert követett. Beethoven az őrjöngő tapsviharra csak hátát mutatta a közönségnek. Lágyan a publikum felé fordították, hogy fogadni tudja a közönség elismerését. Nyilvánvaló volt, hogy Beethoven süket.

A korházban Beethoven utolsó hetében nagy volt a sürgés-forgás. A beteg annyi szociális támogatást kapott, amiben az elmúlt 15 évben egyszer sem részesülhetett. Naponta legalább 2 orvos vizsgálta, barátok és ismerősök látogatták rendszeresen. A későbbi zeneszerző és író, Ferdinand Hiller Beethoven utolsó napjaiban folyamatosan látogatta őt. 1827 márciusában így mesélte, „meg voltam lepődve, a mester kényelemesen ült az ablaknál karosszékében". Második látogatásánál már fekvőbeteg volt. Március 23.-ról az írja: „Fénytelenül és nyomorultan fekszik, mélyeket sóhajt, egy szó sem hagyja már el ajkait - izzadt a homloka." Még ezen a napon aláírja a végrendeletét. 1827, március 24.-én vihar tombolt Bécs városa fölött - Beethoven meghalt.

A mai modern orvostudomány ugyan nem tudta volna őt megmenteni - de segíthetett volna rajta. Valószínűleg még évekig hallotta volna zenéjét speciális hallókészülékek segítségével. Később egy hallóimplantátumot ültettek volna a középfülbe. Ez mikrorezgések által ingerli a belső hallójáratot, ha a külső már tönkre ment. Ha már a hallóidegeket is érinti a betegség - mint Beethovennél, és már teljesen megszűnik működésük, ma még van egy segítség, egy úgynevezett agyalapi implantátum. Az implantátum direkt az agyat ingerli. Persze ezzel nem lehet ugyanolyan jól hallani, mint épp fülekkel. Ez tulajdonképpen a beszédet segíti, nem pedig a zenei hallást. Egy speciális számítógépet, amely a beszédet bizonyos elektromos hullámként fogja fel. A hallóidegek és az agy pedig ezt továbbítja a beszédközpontba. Beethoven zenéje nem hangzott volna túlságosan elegánsan, de legalább hallotta volna saját zeneműveit.

 

youtube linkErre a linkre kattintva meghallgathatják Ludwig van Beethoven utolsó művének részletét, a 9. szimfóniát.

Kultúra rovat cikkei

Angyalok erdeje

Egyedülálló és ráadásul látványos jótékonysági kezdeményezés részesei lehetnek azok, akik ellátogatnak a Felvonulási térre december 6. és január 6. között. A rendezvény fő ékessége az az ötszáz darab díszesen felöltöztetett karácsonyfa, melyet különböző vállalkozások, cégek állítanak fel egy – egy, a közjót képviselő ügy szolgálatában. tovább..

„Számkivetettként kell élnem"

 Írja le így Beethoven a nagyothallók teljes szociális elszigetelődésnek jellemző vonásait, a nagyot hallást, mint betegséget. Valószínűleg a mai orvostudomány tudott volna rajta segíteni. „Mire meghalok..., arra kérem Önt (az orvosát, Prof. Dr. J. Adam Schmidt) nevemben, hogy írja le pontosan a betegségemet, ... hogy legalább velem megbékülhessen a világ halálom után ..." Ezeket írja Ludwig van Beethoven 1802-ben, épp 32 évesen, a Heiligerstadt-i végrendeletében. tovább..

Robbie Williams újra a Take Thatben

Az énekes 15 év után visszatért, hogy elkészítsék közös albumukat.Robbie Williams és a Take That négy tagja - Gary Barlow, Howard Donald, Jason Orange és Mark Owen - tavaly szeptemberben találkoztak, hogy új albumot készítsenek. tovább..

Nálunk is rekordot döntött a vb-döntő

Magyarországon minden második tévén a foci vb döntője ment vasárnap este, a spanyoloknál és a hollandoknál kis túlzással az egész ország látta a meccset. A FIFA mellett a tévések is sikerként könyvelhetik el az egy hónapos eseményt. tovább..

Aktuális ajánlataink