A fülzúgás miatt szenvedő betegek egy részét visszahúzódó magatartás és negatív világkép jellemzi. A betegek életminőségük jelentős romlásaként élik meg a panaszt, mely szorongást és depressziót is eredményezhet. A pszichológiai kezelés mellett most az idegstimuláció is ígéretes terápiának tűnik.
A
füzúgásban (tinnitus) szenvedő betegek olyan zajokat hallanak, amelyek
nem a külvilágból erednek, hanem magából a testből. Ezek csipogó, suhanó
zajok, vagy fütty, morgás, kopogás vagy ropogás is lehetnek. A panasz
általában 40-60 éves életkor között kezdődik, a hallás romlásával. Az
érintettek egy része súlyosan korlátozottnak érzi magát, mivel nem
képesek többé rendesen koncentrálni, vagy nem tudnak aludni.
Sokáig
azt feltételezték, hogy a tinnitus oka magában a hallószervben
keresendő. Ma már tisztázott, hogy a “fantom zaj” oka az, hogy az agy
halló régiójának túl aktív részei folyamatosan jeleket bocsátanak ki. Ez
a túlműködés általában hallásromlás eredménye, ugyanakkor nagyobb zaj
(pl. egy koncerten), fertőzés, fülműtét, vagy az állkapocs és a nyak
problémája is okozhat tüneteket.
Hilke
Bartels, a Groningen Orvostudományi Egyetemen végzett doktori kutatása
során PET (pozitronemissziós tomográfia) és fMRI (funkcionális
mágnesesrezonancia-vizsgálat) segítségével feltérképezte az agy
fülzúgáshoz kapcsolódó területeinek túlműködését. A kutató azt is
kiderítette, hogy a tinnitusos betegek jelentős része lehangolt és
negatívan látja a világot. Érzéseiket nem merik megosztani másokkal,
ezért kevés szociális támogatásban részesülnek, ami visszahúzódóvá teszi
őket.
A
“D-típusú személyiségnek) is nevezett vonások a vizsgálatban résztvevő
betegek kb. 25%-ára voltak jellemzőek. A kutatásból kiderül, hogy ezek a
betegek szignifikánsan több pszichológiai kellemetlenséget élnek meg.
Úgy tűnik, hogy a szorongás és a depresszió fokozzák a fülzúgás hatását,
ezért Bartels szerint a D-típusú személyiségeknek olyan kezelésen
kellene részt venniük, amely főként a szorongás és a depresszió
csökkentésére koncentrál.
Ugyanakkor
nem a pszichológiai megközelítés az egyetlen. 2001 és 2003 között az
egyetemen kísérleti tesztelés keretében fülzúgásos betegekben az
érintett agyterületeket folyamatosan stimulálták egy pulzusgenerátorral
(egy pacemaker-szerű készülékkel). A kiértékelésből kiderült, hogy
hatból négy betegnél szignifikánsan pozitív hosszú távú eredményt értek
el, és a fülzúgás elviselhető szintre csökkent.
Szintén
érdekes kezelési lehetőségnek tűnik a koponyán kívülre helyezett mágnes
segítségével történő idegi stimuláció is. Ennek hatására a 24 vizsgált
beteg közül 5 esetben ideiglenesen visszaszorult a tinnitus.