A zenészeknél nem ritka a halláskárosodás, hiszen a tartósan hangos zenének, hangoknak kitett hallószerveink károsodnak a zajártalom miatt - a fülünk ugyanis nem nagyon tesz különbséget a hangos Mozart szerzemények és a légkalapács között, még akkor sem, ha az ízlésünk igen.
Noha a zenészek éppen ezért aggódnak is a hallásukért - részben azért is, mert ez a munkaeszközük - mégis a zajvédők, fülvédők használata nagyon kevéssé jelllemző a zenész foglalkozásúak körében.
A legfrissebb adatok szerint a zenészek valóban olyan hangerőnek kitéve dolgoznak nap, mint nap, ami bizonyítottan károsíthatja a hallásukat, ám egy új tudományos munka, Dr. Heli Koskinen tollából arra is rámutat, hogy a halláskárosodás mértéke a zenészek esetében nem követi a zajvédelmi előírásokban foglalt és bizonyított modellt. Ebből következően pedig a zajkárosodást megakadályozni kívánó lépések sem lehetnek ugyanolyanok a muzsikusok esetében. A szakember által írt munkában összefoglalja, hogy a zenei pályán dolgozók esetében mennyire fontos további szabályok kialakítása. Példának okáért a próbatermeket olyan módon érdemes berendezni, hogy a zenészek lehetőség szerint megfelelő távolságban üljenek egymástól a zeneművek próbái során, ezzel is csökkentve a felesleges zajártalom kialakulását - az előadótermekben erre ugyanis nem nyílik lehetőség. Emellett pedig a zenészek esetében komolyabban kellene ösztökélni a zajvédő eszközök és viseletek használatát is.
Dr. Heli Koskinen szerint ezek azért is kiemelten fontos tényezők, mert a zenészek körében az átlagnépességhez képest jóval magasabb a halláskárosodás előfordulásának aránya, így, pl. a tinnitusz, avagy a gyógyíthatatlan fülcsengésé is.
Tovább az eredeti cikkhez