A zaj különböző frekvenciájú és erősségű hangok rendszertelen keveréke. Hatására a szervezet működésében átmeneti vagy maradandó károsodások alakulhatnak ki, mind a hallószervben, mind a központi és a vegetatív idegrendszerben.
Az a feltételezés, hogy a zajt meg lehet szokni,
teljességgel helytelen. Minél erősebb a hanghatás, annál jobban
károsodnak a belsőfül finom érzősejtjei.
A nagyothallók aránya manapság eléri a 15-20 %-ot, és ez a szám elsősorban a fiataloknál nő. Irodalmi adatok szerint a nagyvárosok zaja ma harminckétszer annyi, mint 1932-ben.
Elkészült
fővárosunk zajtérképe; a 400 ponton rögzített adatok szerint lényegében
nincs olyan főútvonal, ahol elfogadható lenne a hangterhelés mértéke. A
felmérés szerint Budapest Európa egyik leghangosabb városa, minden második polgár ártalmas erősségű zajban él.
Szabadidőnkben gyakran még erősebb zajoknak vagyunk kitéve, mint a munkahelyen
A
szabadidős tevékenységek közül igen hangos a diszkók és a koncertek
zenéje (a diszkóban 90 és 110 dB, rockkoncerten 95 és 115 dB közötti a
zaj mértéke).
A motorkerékpározás, a házi és kerti gépek, mint pl.
a fűnyíró, fúrógépek, sarokcsiszolók, stb. által kibocsátott zajok is
káros hatással lehetnek hallásunkra.
A
zaj által okozott élettani károsodások csak hosszú idő után
észlelhetők, amikor már nehezen lehet megállapítani az összefüggést a
zaj és a károsodás között. A zaj okozta maradandó hallásromlás nem gyógyítható, tehát a legfontosabb tennivalónk a megelőzés.
Az éjszakai zaj megakadályozza a pihentető alvást A zajártalom hatása éjjel a nappalinak sokszorosa. Egy tanulmány szerint, aki
65 dB-es zaj mellett él, pl. egy forgalmas, hangos utcában lakik, annak
20 %-kal nagyobb az esélye arra, hogy szívinfarktust szenved.
A
csökkent alvásminőség hosszú távon a koncentráció és a teljesítmény
csökkenéséhez vezet, az immunrendszer pedig károsodik. A zajhoz nem
lehet hozzászokni.
Minden embernek megvan a lehetősége, hogy tudatosan részt vehet a betegségek megelőzésében, ami segít az egészség megőrzésében.