A zajártalom tünetei - csak zavar, vagy már árt is?

Sajnos mind többen válnak modern korunk egyik legalattomosabb környezeti ártalmának, a zajnak áldozataivá.

Valószínűleg kevesen gondolnak rá, hogy mint a rövid ideig tartó, nagyon intenzív hanghatás, épp olyan ártalmas lehet a sokáig tartó, monoton zaj is (mondjuk a folyamatos háttérzaj, többek között az utca forgalmának hangjai, vagy akár csak a számítógép ventillátorának zúgása). Márpedig a jó hallás az emberi érintkezés alapja, hiszen a beszéd minősége, a jó beszédértés és a jó hallás közötti összefüggés teljesen nyilvánvaló. A halláscsökkenés a népesség mintegy tíz százalékát érintheti. A külső szemlélőnek gyakran nem tűnik fel, ám következményei messze hatók lehetnek: érinthetik kapcsolataink, a másokkal való kommunikációnk „minőségét”, így kihathatnak közérzetünkre, életünk, munkavégzésünk minőségére. Ha valaki eltitkolja ilyen típusú problémáját – vagyis nem fordul szakorvoshoz, könnyen kirekesztődhet a társadalomból.

Gyanús jelek
Az audiológusok (a hallásélesség vizsgálatára szakosodott orr-fül-gégészek) szerint a hallássérülésnek, vagyis halláscsökkenésnek különféle jelei lehetnek. A gyerekeknél például a halláscsökkenés gyanúja felmerülhet szűrővizsgálatok során, illetve a szülők, óvónők vagy tanárok számára figyelmeztető jel lehet, ha a gyerek lemarad a beszédfejlődésben. A rossz artikuláció, a figyelmetlenség, vagy a romló/gyenge tanulmányi eredmény is felhívhatja rá a felnőttek figyelmét.

Az idős embereknél a beszédértés csökkenése utalhat a hallásérzékelés romlására. A panaszok észlelésekor érdemes utánajárni, mégpedig szakorvosi kivizsgálással, célirányos vizsgálatokkal, mi áll a hallásromlás mögött. A halláskárosodás kezelését az határozza meg, milyen kiváltó okokra vezethető vissza.

Hol a hiba?
A szakemberek által vezetésesnek nevezett halláscsökkenés általában a külső- és a középfül betegségeinek tünete. Nemritkán banális okok – mint a hallójárat elzáródása fülzsírdugó által, a fülkürt működészavara felső légúti hurutban – is okozhatnak hallásiképesség-gyengülést.

A halláscsökkenések másik típusa idegi eredetű. A hallásvesztés ez esetben különféle okokra vezethető vissza az öröklődő betegségektől a toxikus hatású vegyszerekig vagy gyógyszerekig, a fertőzésektől a tartósan fennálló erős zajártalmon át a vérellátási zavarokig (vérnyomásprobléma, időskori érelmeszesedés). Mivel a halláscsökkenés más betegségek –például egyes koponyaűri daganatok – tünete is lehet, szükség esetén az audiológiai vizsgálatokon túl további – neurológiai, szemészeti, műszeres (MR,CT) – vizsgálatokra is szükség lehet.

Az időskorban gyakori halláscsökkenéshez gyakran más panasz – fülzúgás, szédülés – is társulhat. Egyébként az emberek jelentős részénél az életkor előrehaladtával a hallás minősége éppúgy romolhat, mint mondjuk a látás élessége.