A mai rohanó világ zajaira és ennek következményeire hívta fel a figyelmet Rékai Gábor és Balázs Boglárka foniáter, a Kossuth Rádió hétfő esti műsorában.
Általános jelengségként a rekettséget említették. A rekettség a hang tisztaságának a zavara. Ez azt jelenti, hogy nem egy szép hangot hallunk, hanem zörej elemeket is.
Az ember akkor beszél tökéletesen ha nem kell valamilyen zajon átkiabálnia. Német kutatók megmutatták nagyon komoly kísérletekben, hogy pl. óvónők akik gyerekekkel foglalkoznak egy idő után elkezdenek kiabálni, még akkor is amikor azt hitték hogy szépen természetesen beszélnek.
Ha környezetszennyezés mindig mindenki arra gondol hogy gőzök-gázok, azonban a zaj és zajártalom a hallásra, az is környezetszennyezés. Az ember saját magának termeli az alapzajt. Egész évben természetellenesen beszélünk és ez hat a hangszálainkra. Nagyon ritkán beszélünk úgy, ahogy kellene. A háztartásban is valamilyen alapzajt mindig túl kell kiabálni.
Mi számít, milyen zajt hallunk vagy mekkora zajt hallunk?
Kutatók évtizedek óta foglalkoznak ezzel, eddig azt gondolták, hogy kellemetlen zajok, azok amik befolyásolják a hangképzést. Azonban a leggyönyörűbb zene is hangosan károsító hatású.
Egy kísérletsorozatból kiderült: nem csak a légkalapács, hanem bármiféle zaj befolyásolja a beszédet és megértését. Zajban az ember nem úgy beszél ahogy kell, erőlteti a hangképző szervét, pszichés hatások is jelentkeznek, mert nem mindig tudja hogy őt megértik e.
A cél az hogy ne éljünk nagy zajban, ha hazamegyünk beszélgessünk a családdal és ne kapcsoljuk be a különböző háztartási gépeket.
Tovább az eredeti cikkhez