| Több

Csak tévhit a vakok érzékenyebb hallása

lifenetwork.hu

Ha valaki nem lát, nem lesz finomabb a hallása vagy jobb a szaglása, csak sokkal figyelmesebben használja az érzékszerveit, mint a látók - valószínűleg egy mítoszt fog lerombolni kanadai pszichológusok most folyó vizsgálata.

Gyakran hangoztatott nézet, hogy fokozódik a vak emberek többi érzékszervének az érzékenysége, így pótolják a látás hiányát. Kutatók évek óta foglalkoznak ezzel az érdekes kérdéssel. Úgy tűnik, hogy a nem látó emberek többi érzékszerve nem lesz nagyobb teljesítményű, hanem megtanulják jobban használni a más úton szerzett információkat.

Az orr kiváltképp sokat segíthet nekik a tájékozódásban. Néhány éve Amy Johnston és munkatársai Ausztráliában mintegy ezer férfit és nőt vizsgált érzékszervi képességeik szempontjából. Azt találták, hogy az életkor előrehaladtával a fül érzékenysége törvényszerűen romlik, de az egészséges emberek még öreg korukban is jól megkülönböztetik a különböző illatokat, szagokat.

A jó szaglás viszont csak jó egészség esetén marad meg: aki gyakran volt náthás vagy sokat szedett mindenféle gyógyszert, annak az orra már nem képes megkülönböztetni a különböző illatszereket. Ugyanez érvényes a dohányosokra is, a cigarettát kedvelők orrának érzékenysége hamar elromlik.

Most Mathilde Beaulieu-Lefebvre Kanadában foglalkozik a vakok orrának képességeivel. Kutatásának első részében 25 önként jelentkezőt vizsgált, akik közül 11 vakon született. Először 16 illatszert kellett megkülönböztetniük egymástól, később három illat összehasonlító tanulmányozása volt a feladatuk.
A kutatást vezető Maurice Ptito közlése szerint a folyamatban lévő tanulmány abban különbözik a korábbiaktól, hogy a legkorszerűbb képalkotó módszerekkel is vizsgálják a vak emberek agyának működését. Ezek a mérések eddig azt igazolták, hogy a vakok szimatolás közben jobban használják agykérgük szaglásra specializálódott területét, mint a látók.

Akik nem látnak, azok a szagok elemzése közben az agynak azokat a részeit is használják, amely ép érzékszervű embereknél nézés közben válnak aktívvá. "Úgy tűnik, hogy a vak emberek agyában ezek a területek átszerveződnek - írta Ptito. - Ez nem azt jelenti, hogy az agynak ezek a részei átépülnek, hanem azt, hogy más tevékenységre válnak alkalmassá".

Tovább az eredeti cikkhez

Hallásvédelem rovat cikkei

Hogy unokáinkat is halljuk majd...

Sokan nem tudják, hogy motorozás közben olyan zajterhelés érheti a fülünket, ami már néhány perc után is maradandóan károsíthatja a hallásunkat. A megoldás meglehetősen egyszerű: füldugót kell használni, de persze nem mindegy, milyet. tovább..

A süketség génje

Egerekben igazolták, hogy egyetlen gén kikapcsolásával fokozható a belső fül érzékelő sejtjeinek osztódása. Ez a jelenség talán a süketség terápiájában is szerepet kaphat. tovább..

Dobhártya dolog

A dobhártya sérülését okozó közvetlen hatások legtípusosabb esete, amikor gyermekek játékból vagy kíváncsiságból hosszabb vékony tárgyat (gyufaszál, ceruza, esetleg hajcsat) dugnak a fülükbe. Néha azonban a hallójáratba került idegentest nem szakszeruen végzett eltávolításának kísérlete is vezethet dobhártyasérüléshez, súlyosabb esetben hallócsontsérüléshez is. tovább..

Süket generáció

Diszkók és a hordozható zenelejátszók hangerő korlátozást érdemelnek! Mindenki ismeri az átmulatott éjszakák utáni fülzúgást: 120 decibel hangerejű diszkózás 1 hét zajos környezetben lévő munkának felel meg hallásvédelem nélkül. A zúgás figyelmeztető jel. tovább..

Aktuális ajánlataink