Valószínűleg nincs olyan ember, akinek élete során legalább egy alkalommal ne jelentkezett volna fejfájása. A leggyakoribb betegségek, amelyek fennállásuk alatt fejfájással járnak, a fül-orr-gégészeti betegségek.
A
fül-orr-gégészeti betegségekhez társuló fejfájások lehetnek akut
megbetegedéshez kapcsolódóak pl. nátha, orrmelléküreg-gyulladás,
szénanátha, fülgyulladás, de lehetnek krónikus fejfájások is
fül-orr-gégészeti eredetűek pl. az orr és melléküregeinek jó- illetve
rosszindulatú daganatos elváltozásai, orrsövény ferdülés, ciszták az
orrmelléküregekben.
A leggyakrabban fejfájást okozó fül-orr gégészeti betegségek
Közönséges nátha:
mely esetén sokszor a láz a fejfájást kiváltó ok, melyhez az orr és
orrmelléküregek nyálkahártya duzzanata miatt kialakuló légtartalom
csökkenése társul az orrmelléküregeknek. Kezelése tüneti pl.
lázcsillapítás, nyálkahártya duzzanat csökkentése orrspray
használatával.
Szénanátha elsősorban
az allergiás szezonban teheti gyakoribbá a fejfájások megjelenését.
Jellegtelen, tompa, homloktáji, orrgyöki fejfájás képében jelenik meg.
Kezelésében a különböző orrsparyk, orrcseppek, antihisztamin tartalmú
gyógyszerek jelentik a megoldást. Mivel elhúzódó időszak is lehet, ezért
a fájdalomcsillapítók rendszeres szedése kerülendő.
Orrmelléküregek gyulladás
esetén a fejfájás 50-60 %-ban jelentkezik kísérő tünetként. Jellemző,
hogy az akut gyulladást kísérő fejfájás gyakran erős, lüktető jellegű,
homloktáji, lehajlásra, fizikai aktivitásra fokozódik, máskor tompa és
csak az adott melléküreg területére korlátozódik.
Krónikus
melléküreg gyulladás ritkábban okoz fejfájást, a tünetek általában
enyhébbek, jellegtelenek, általában kellemetlen feszítő érzés formájában
jelentkeznek. 5-6 éves kor alatt ritkán társul fejfájás az
orrmelléküreg gyulladáshoz. Kezelésük szintén tüneti: fájdalom- és
lázcsillapítás, nyákoldás, orrnyálkahártya duzzanat csökkentése
orrsparyval.
Ritka, de annál súlyosabb formája a melléküreg gyulladásnak a rostasejt gyulladás.
Az ennek következtében kialakuló fejfájás a belső szemzugba sugárzik,
máskor erős, nehezen elviselhető, szem mögötti fájdalom formájában
jelentkezik.
A külső hallójárat és a középfül gyulladása
is okozhat fejfájást, mely az első esetében a fülkagyló és hallójárat
területén a legkifejezettebb, de halántéktájra is sugározhat. A második
esetében a halántéktáji és fül mögötti erős fájdalom a jellemző.
A
középfül gyulladás gyermekkorban gyakran hányingerrel, hányással
járhat. Kezelése szakorvosi feladat: szükség esetén a dobhártya
„felszúrása”, antibiotikum alkalmazása, láz- és fájdalomcsillapítás.
A rágóizület gyulladása
illetve működési zavara halántéktájba, fülbe sugárzó, rágásra, beszédre
fokozódó fejfájást okozhat. Kezelése az izület tehermentesítése,
beszédtilalom, pépes ételek fogyasztása,
gyulladáscsökkentő-fájdalomcsillapító hatású gyógyszerek, izomlazítók
alkalmazása.
Az orr és melléküregeinek daganatos elváltozása
a fájdalom helyét tekintve megegyezik az orrmelléküreg gyulladásaival.
Jellegtelen fejfájások, melyek általában tompák, hosszú ideje fennállóak
és nem kísérik hurutos tünetek. Kezelésük: a daganat eltávolítása,
szükség esetén kemoterápia illetve sugárkezelés.
A gége, garat daganatos elváltozásai nyeléskor a fül környékére sugárzó fájdalmat okozhatnak, esetleg a fejtetőbe sugároznak. Kezelésük az előbbiekével azonos.
Ismeretlen
okú, elhúzódó fejfájások hátterében mindig gondolni kell a háttérben
megbúvó fül-orr-gégészeti megbetegedésre, és ha igazolódik mihamarabb a
megfelelő kezelést el kell indítani, mivel az agy közelsége súlyosabb
agyi szövődményekhez vezethet.