| Több

Ha többet alszunk, csökkenhet az érelmeszesedés kockázata

origo.hu

A keveset alvók azzal is csökkenthetik a kalcium lerakódásának veszélyét artériáik falában, ha egyetlen órával megtoldják szokásos napi alvásidejüket - írják amerikai kutatók. Mindamellett ismert, hogy nem az érelmeszesedés a kevés alvás egyetlen átka: a túl rövid éjjeli pihenés növeli az elhízásra, a cukorbetegségre és a magasvérnyomásra való hajlamot is.

A Chicagói Egyetem Kórházának munkatársa, az eredményeket az Amerikai Orvostársaság (American Medical Association) folyóiratában közreadó Diane Lauderdale így nyilatkozott: "Azokban, akik átlagosan több időt szenteltek az alvásnak, az ötéves megfigyelési periódus alatt kevesebb új meszes szívkoszorúér-lerakódás keletkezett. Az összefüggés meglepően erősnek bizonyult. A koszorúerek meszes lerakódásai megbízhatóan jelzik előre a jövőbeni szívbetegséget, ezért erre már nagyon korán érdemes odafigyelni."

Míg más felmérésekben a résztvevők saját beszámolóira szoktak hagyatkozni az alvás időtartamát illetően, Lauderdale-ék úgy döntöttek, hogy maguk követik nyomon a vizsgálati alanyok alvási mintázatát. Összesen 495, 35 és 47 év közötti jelentkezőt olyan "okos" csuklópánttal láttak el, amely képes a testmozgások finom regisztrálására. A rögzített adatokat számítógépbe táplálva rekonstruálták az egyes résztvevők alvási szokásait.

A koszorúerekben kialakuló meszes lerakódások kimutatására két alkalommal végeztek CT-vizsgálatot a kutatók: először a vizsgálat kezdetekor, majd legközelebb öt év elteltével. Miután statisztikailag kiküszöbölték a többi lehetséges hozzájáruló faktor - életkor, nem, etnikai hovatartozás, iskolai végzettség, dohányzás, valamint az alvási apnoé (légzésmegakadás) - hatását, kiderült, hogy az alvás időtartamának különbségei jelentősen befolyásolják a koszorúér-elmeszesedést.

Az ötéves vizsgálati időszak alatt az alanyok mintegy 12%-ában jelentek meg új meszes plakkok. Azonban míg az éjjelente öt óránál kevesebbet alvók csoportjában ez az arány 27% volt, az öt és hét óra közötti alvásidejű csoportban már csak 11%, a hét óránál többet alvók csoportjában pedig mindössze 6%.

Lauderdale elismerte: a jelenség számukra is rejtélyes, és egyelőre csak elméletekkel rendelkeznek arra nézve, miért okoz ilyen különbséget az eltérő alvásidő a szívkoszorúér-elmeszesedés kockázatában. Az egyik teória a vérnyomás szerepét emeli ki: mivel alvás alatt általában csökken a vérnyomás, a többet alvók 24 órára kivetített átlagos vérnyomása is alacsonyabb lehet. A többet alvók viszonylagos védettségét egy másik felvetés azzal magyarázza, hogy ezek az emberek a kortizol nevű stresszhormonnak rövidebb ideig vannak kitéve, ugyanis e hormon termelődése alvás közben visszaesik.

Kathy Parker, a New York-i Rochester Egyetem Egészséggondozó Intézetének alváskutatója rámutatott: a tanulmány igazából az alvásnak az egészségmegőrzésben betöltött szerepét illusztrálja. "Sokan nem törődnek eléggé az alvással, pedig nagyon is kellene. Az alvásmegvonás, a kialvatlanság népegészségügyi szintű probléma, és számos korábbi tanulmány jutott már arra a mostanival egybecsengő következtetésre, hogy az alvásidő megnövelése elképesztő mértékű pozitív hatást képes gyakorolni az egészségre." Lauderdale örülne neki, ha eredményeit más kutatócsoportok is megerősítenék, és utalt arra: a legtöbb közlemény napi hat órában adja meg a minimálisan ajánlott alvásidőt.

Tovább az eredeti cikkhez

Hallásvédelem rovat cikkei

Hogy unokáinkat is halljuk majd...

Sokan nem tudják, hogy motorozás közben olyan zajterhelés érheti a fülünket, ami már néhány perc után is maradandóan károsíthatja a hallásunkat. A megoldás meglehetősen egyszerű: füldugót kell használni, de persze nem mindegy, milyet. tovább..

A süketség génje

Egerekben igazolták, hogy egyetlen gén kikapcsolásával fokozható a belső fül érzékelő sejtjeinek osztódása. Ez a jelenség talán a süketség terápiájában is szerepet kaphat. tovább..

Dobhártya dolog

A dobhártya sérülését okozó közvetlen hatások legtípusosabb esete, amikor gyermekek játékból vagy kíváncsiságból hosszabb vékony tárgyat (gyufaszál, ceruza, esetleg hajcsat) dugnak a fülükbe. Néha azonban a hallójáratba került idegentest nem szakszeruen végzett eltávolításának kísérlete is vezethet dobhártyasérüléshez, súlyosabb esetben hallócsontsérüléshez is. tovább..

Süket generáció

Diszkók és a hordozható zenelejátszók hangerő korlátozást érdemelnek! Mindenki ismeri az átmulatott éjszakák utáni fülzúgást: 120 decibel hangerejű diszkózás 1 hét zajos környezetben lévő munkának felel meg hallásvédelem nélkül. A zúgás figyelmeztető jel. tovább..

Aktuális ajánlataink