Adian McLeish 23 éven keresztül szenvedett a saját teste által keltett zajoktól. Szívverésének, légzésének és rágásának hangjai mind felerősödve és őrjítően visszhangozva zúgtak a fejében a nap huszonnégy órájában.
1985-ben
az akkor 35 éves brit férfi kedvenc kürtjén játszott éppen, amikor
észrevette, hogy valami nem stimmel. “Úgy éreztem, mintha a kürt által
keltett hangok a fejemben visszahangoznának” - nyilatkozta a most 58
éves McLeish. “Később észrevettem, hogy a saját hangommal is ugyanez
történt. Mintha az agyamból jöttek volna a felerősített hangok,
egyszerűen kibírhatatlan volt.”
A
furcsa tünetek nemhogy elmúltak volna, de a hangok egyre erősebbek és
kibírhatatlanabbak lettek. A vonatok és az elhaladó autók zaja szinte
őrjítően hatottak rá, a fülzúgás is állandóvá vált, ráadásul hamarosan a
látással is meggyűlt a baja. Az erős hangok miatt szemei gyakran
akarata ellenére mozogtak, így előfordult, hogy egy telefonbeszélgetés
során nem tudta irányítani a szemmozgását.
A
diagnózis és a lehetséges gyógymód utáni hosszú éves kutatás, három
sikertelen műtéten és jó pár kezelés után a megoldást McLeish egy
internetes keresés során találta meg: kiderült, hogy egy ritka
betegségben, úgynevezett felső-kamrai dehistentiában (SCD) szenved.
A
belső fül csontos, idegvégződésekkel teli kamrákból áll, melyeket
folyadék tölt ki. Ahogy mozgunk, a folyadék velünk együtt mozog és
információkat küld a szemnek, hogy az kövesse a mozgásunkat. Ez a
mechanizmus felelős egyensúlyunk megtartásáért is. A betegség
következtében a felső kamrát az agytól elválasztó kis csont
elvékonyodik, így a folyadék hozzáér az agyhoz, közvetlenül oda
továbbítja a hangokat.
A
diagnózis felállítása után egy műtét során megvastagították a felső
kamra falát a koponyából szerzett szövetekkel, és az eredmény nem is
maradt el: McLeish hallása - minden várakozást felülmúlva - 23 év után
újra a régi.