Ideje hát felébredni? Szó sincs róla! Inkább ideje aludni!

De vajon mennyi alvásra van szüksége az embernek?

A kérdés megválaszolásának érdekében a tudósok megvizsgálták, hogy az emberek átlagosan mennyit alszanak úgy, ha nincs semmilyen, az alvást korlátozó körülmény. Az átlagos mennyiség korosztályonként változik. Egy felnõtt például (minden korlátozástól mentesen) 8 - 8,5 órát alszik, de ennek pontos értéke egyénenként változik. Vannak például olyanok, akiknek 7 óra elég ahhoz, hogy ne legyenek fáradtak, míg másoknak akár 9 óra is szükséges lehet. Az alvásigény az ember élete során változik. Az újszülötteknek napi 16 - 18 órára van szükségük, míg az óvodás gyerekeknek napi 10 - 12 -re. Az iskolás korúaknál és a kamaszoknál ez 9 órára csökken. A pubertás kor hormonális hatásai megváltoztatják a belsõ biológiai órát. Ennek eredményeképp a tinédzserek általában késõbb fekszenek, mint a fiatalabb gyerekek és a felnõttek, és emiatt reggelente tovább alszanak. Ez az alvás - fölkelés ritmus természetesen nem felel meg a középiskolák napi órakezdési idejének, ezért az átlagos tinédzserek 7 - 7,5 órát alszanak naponta.

Ahogy az emberek korosodnak, az alvás szakaszainak mintája is megváltozik, különösen igaz ez a mély alvás szakaszra. A gyerekeknél még ennél is hosszabb ez a szakasz, ami megmagyarázhatja, hogy õk miért nem ébrednek fel a hangosabb zajokra, vagy például arra, ha szüleik az autóból az ágyukba viszik õket. Kamaszkorban a mély alvás idõtartama drasztikusan lecsökken, helyette hosszabb lesz az alvás kevésbé mély, második szakasza. A fiatal felnõttkorban és középkorban a mély alvás idõtartama tovább csökken, egy tanulmány szerint a teljes alvásidõ mindössze 5 százalékára. Helyette az éberebb alvás (az 1. és 2. szakasz) lesz hosszabb. Középkortól kezdve egészen az idõskorig már jellemzõbb az éjszakai gyakori felébredés, aminek következtében egyre inkább lerövidül az 1. és 2. szakasz mind a gyors szemmozgás (R.E.M.) nélküli, mind pedig a gyors szemmozgásos (R.E.M.) alvásszakaszban.

Sok idõs panaszkodik nehéz elalvásról, kora hajnali felébredésrõl, éjszakánkénti gyakori és hosszú álmatlanságról, napközbeni fáradtságról, illetve a frissítõ szunyókálások hiányáról. Mivel ebben a korban már gyakoribbak az egészségügyi problémák, ezért az elõbbi panaszok gyakran a betegségekre, valamint az azt gyógyító kezelésekre vezethetõk vissza. Egy tanulmány szerint az alvásproblémák gyakorisága rendkívül alacsony az egészséges idõs embereknél. További ok lehet még az átmeneti légzés-kimaradás, az ún. nyughatatlan lábak szindrómája, valamint az egyéb alvást befolyásoló betegségek. Szintén említésre méltó és megemlítendõ oka a nyugtalan éjszakáknak a hajlott korban egyre gyakoribb éjszakai vizelési inger.

Néhány kutatási eredmény arra utal, hogy idõsebb korban a biológiai óra diktálja a korai lefekvést, és ennek megfelelõen a kora reggeli kelést. Nincs arra utaló bizonyíték, hogy az idõseknek kevesebbet kellene aludniuk, mint a fiataloknak. A nem elegendõ alvás náluk is napközbeni álmosságot, figyelem- és memória zavarokat, valamint lehangolt kedélyállapotot okoz, aminek megakadályozására sokan altatókat szednek, és sajnos számos esetben túladagolják azokat.

A tanulmányok szerint felnõtteknek körülbelül 7-8, gyerekeknek és kamaszoknak mintegy 9 óra szükséges ahhoz, hogy teljesen kipihentek legyenek. Ezek a számok természetesen kortól, egyéntõl, az alvás minõségétõl függõen változnak, és csak minimális értékek a napközbeni álmosság elkerülésére. Ezekhez hasonló mennyiség szükséges az elhízás, a cukorbetegség, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kialakulási kockázatának csökkentésére.