Egy nemrégiben készült tanulmány szerint a megfelelő alvás is befolyásolja a szervezet védekezőképességét a rák ellen.
Ez
magyarázatul szolgálhat arra, hogy a mentális egyensúly miért játszik
szerepet a rákbetegségből való felépülés során. Az előzetes felmérések
elemzése után David Spiegel a Stanford Egyetem pszichiátere és
kolléganője Sandra Sephton arra jöttek rá, hogy az alvásproblémák
megváltoztatják a szervezetben legalább két olyan hormon szintjének
alakulását, amelyek a rákos sejtekre vannak hatással.
Alvás, hormonok, rák
Egy
kortizol nevu hormon segít szabályozni szervezeted természetes
sejtpusztító képességét, ami a rák elleni védelemben játszik fontos
szerepet. Ennek szintje általában kora hajnalban a legmagasabb, és a nap
folyamán csökkenő értéku. A WebMD internetes portál felmérést
készített, ami arra mutatott rá, hogy az éjszakai műszakban dolgozó nők
körében, akiknél egyébként nagyobb az emlőrák kialakulásának kockázata,
megváltozik a kortizol szintjük változásának ritmusa. Ennek
következtében nem kora hajnalban legmagasabb ennek a hormonnak a
szintje, hanem a délutáni órákban.
"Bebizonyosodott
az is, hogy a kortizol szintjének alakulása azoknál is nemkívánatos
módon változik meg, akik éjszaka gyakran ébrednek fel." - mondta
Spiegel. A kortizolt más néven "stressz hormon"-nak is nevezik, mert
több más hormonnal egyetemben az idegeskedés hatására választják el a
szervezet belső elválasztású mirigyei, ami pedig a rosszindulatú
daganatok kialakulása és terjedése szempontjából kedvezőtlen hatásokkal
jár. Az alvás szabályozásával kapcsolatos legfontosabb hormon a
melatonin. Ezt az agy állítja elő alvás közben és antioxidációs
tulajdonságai révén gátolja a sejtek elpusztulását, ezzel hozzájárulva a
rosszindulatú daganatok kialakulásához.
Másik
fontos hatáslánca a kevés alvásnak az ösztrogén termelésével
kapcsolatos. Az alváshiányos nőknél ugyanis csökken a melatonin
termelése, ami pedig a petefészkek ösztrogén termelését csökkenti. Tehát
a túl keveset alvó hölgyeknél túl magas ösztrogén szint figyelhető meg,
ami megnöveli a mellrák kialakulásának valószínuségét. Az éjszakai
muszakban dolgozó nők esetében pedig kevés melatonin termelődik, mert
egész éjszaka ébren vannak. "Van egy bizonyos hormonszint alakulási
minta, ami önmagában elég a rák gyorsabb kialakulásához" - mondta
Spiegel. Sokan túl sokat vállalnak, keveset alszanak, és a túl kevés
alvással egyszerűen nem adnak elég időt a szervezetüknek arra, hogy
megbirkózzon ez kialakuló betegséggel. A lényeg tehát az, hogy a jó
alvás az egyik olyan testi-lelki egészséggel kapcsolatos tényező, ami
befolyásolhatja a rákos daganatok kialakulását.
Alvás, stressz, rák
David
Spiegel egyik tanulmányában arra mutatott rá, hogy azok között a
páciensei között, akik a stresszt hatékonyan tudják kezelni és jók a
társas kapcsolataik, a rákos megbetegedés jobban kezelhető, mint a
többieknél. "Tudjuk, hogy a depressziós és ideges emberek közül sokan
alvási rendellenességekkel küszködnek, a kialvatlan emberek pedig
rosszabbul kezelik a nehézségeket" - mondta Spiegel. Ugyanez fordítva is
igaz: a feszültségek nélkül élő emberek jobban alszanak. Svéd kutatók
arra jöttek rá, hogy stresszes életet élő nőknél gyakoribb a mellrák
kialakulása, mint a nyugodt életvitelűek esetében.
"A
rákbeteg pácienseimnek általában azt tanácsolom, hogy tanulják meg
jobban kezelni a stresszt" - mondta Spiegel. "Tegyék azt, amit a
nagymamájuk is tanácsolt nekik: egyél jókat, aludj nagyokat, és mozogj
sokat! Ezzel tehetsz a legtöbbet a betegségek legyőzése érdekében."
A
tanulság tehát levonható: elegendő információnk van már a rák és az
idegesség kapcsolatáról ahhoz, hogy belássuk azt, hogy a rákos betegség
elkerülése vagy meggyógyítása elsősorban nem gyógyszerek, sugarak és
terápiák kérdése, hanem az egészséges alvásé, és a stresszmentes életé.
Ez két tényező két olyan részlete a kirakós játéknak, amit semmiképp sem
szabad figyelmen kívül hagyni.