Tudósok szerint megvan a válasz arra, miért képes valaki úgy aludni, mint a bunda akkor is, ha óriási hangzavarban kell ezt tennie, míg mások a legkisebb zajra is felriadnak. A titok nyitja az agyunkban található.
Jeffrey
Ellenbogen, a Massachusets-i Általános Kórház alváslaboratóriumának
vezetője és kollégái arra keresték a választ, vajon miért képesek
egyesek akár zajos környezetben is aludni, míg másoknak egy csendes
hálószobában sem jön álom a szemükre.
A
jelenség hátterében, mint kiderült az alvás közbeni agyműködés ritmusa
állhat. A kutatók eredményei egyelőre nem vezetnek közvetlenül új,
alvászavarokra kidolgozható terápiás módszerekhez, de a szakemberek
szerint nagyon sokat jelent a jövőben megjelenő megoldásokat tekintve az
a tény, hogy ismert az alvás minőségét befolyásoló agytevékenység.
Ellenbogenék
szerint az úgynevezett alvási-orsókkal – rövid, gyors ritmusú
agyműködési szakaszok az alvás során – áll összefüggésben, ki, mennyire
érzékeny az alvás során hallott zajokra, vagyis, felébred-e a neszekre,
zörejekre, vagy nyugodtan alszik tovább. Az alvási-orsókat a thalamusz
nevű agyterület hozza létre, amely egyébként a külső ingerek
továbbításáért felel.
Elméletileg az alvási-szakaszok épp azt a célt szolgálják, hogy alvás során az érzékszervek által felfogott jelek, mint, például a hangos zaj, ne zavarja meg az alvást. A kutatók egészséges felnőtteket vizsgálva arra jutottak, hogy azok aludtak mélyebben, illetve voltak kevésbé érzékenyek az éjszakai hangos zajokkal szemben, akiknek gyakoribbak voltak az alvási-szakaszok periódusai.
Jelenleg a legjobb megoldás azok számára, akik az éjszaka folyamán a legkisebb zajra is felébrednek a SleepSoft füldugó, amely különleges szűrővel van ellátva. Ennek segítségével szükséges mértékben átengedi a magas frekvenciájú hangokat, mint a gyereksírás, ajtócsengő, vagy az ébresztőóra hangja, ugyanakkor segít az éjszakai pihenésben.
Tovább az eredeti cikkhez