Korunk egyik jellegzetes és egyre növekvő ártalma a zajártalom. Gyakorlatilag az élet minden órájában utoléri az embert: a munkahelyén és pihenése, szórakozása közben egyaránt. A zaj tartós és intenzív hatásának még a viszonylagos védettségben élő magzat is érzi káros hatásait.
A zaj - különböző frekvenciájú és erősségű hangok rendszertelen keveréke, mely az emberben kellemetlen érzést okoz. Hatására a szervezet működésében átmeneti vagy maradandó károsodások alakulhatnak ki, mind a hallószervben, mind a központi és vegetatív idegrendszerben.
A zaj által okozott élettani károsodások csak hosszú idő után észlelhetők, amikor már nehezen lehet megállapítani az összefüggést a zaj és a károsodás között.
A zajok csökkentik az alvás mélységét, az alvás teljes idejét, ezáltal megváltoztatják a szervezet napi ritmusát, amely az idegrendszer túlterheléséhez vezethet: fokozódik a fáradékonyság, növekszik a reakcióidő, fokozódik az ingerlékenység. Az állandó környezeti (városi) zaj nagymértékben megnöveli a neurózisok kialakulásának számát.
“Az alvászavarok mellett bizonyíthatóan hatással van mindez a szív-és érrendszerre, a mentális egészségre és értelemszerűen az iskolai teljesítményre is” – magyarázza Oscar Romero a Koppenhágában székelő uniós ügynökség szóvivője. „ A zajszennyezésnek mind a közmegítélés, mind pedig a hatása szempontjából késleltetett következményei vannak, szemben például a légszennyezéssel, amely azonnal tapasztalható” – folytatja.
Tovább az eredeti cikkhez