55 decibel felett az alvó ember szívverése felgyorsul, vérnyomást és vércukorszintje megemelkedik, valamint megnő a vérben a szabadon áramló zsírsejtek mennyisége is. Ez hosszú távon érszűkület kialakulásához vezethet, ami pedig nagymértékben növeli az infarktus kockázatát. Emellett a tartós zajártalom nyugtalanságot és mentális fáradtságot, valamint idegrendszeri problémákat okoz, és akár 8-10 évvel is megrövidítheti az ember életét.
A WHO kutatása szerint ötből egy európai 55 decibelt meghaladó zajszintben próbálja éjszakánként kipihenni magát. Különösen veszélyeztettek a repülőterek közelében élők.
Feszültté tesz
A szakemberek a zajterhelésen belül különbséget tesznek az ún. dörejártalmak és a hétköznapi zajszennyezés között. Az előbbibe tartozik például, ha petárda robban mellettünk, aminek zajszintje elérheti a 130 decibelt. Ilyen erőteljes behatás akár már egyszeri alkalommal is tartós halláskárosodást, fülzúgást okozhat.
Egy koncert zajszintje 100-110 decibel körül van, de sokan ilyen hangerőn hallgatnak zenét fülhallgatóval is. "Ferihegyen a jetmotoros gépek által keltett zaj 120-130 decibel körül van, ez mire a teraszon bámészkodókig eljut, körülbelül 80 decibelre csökken. Már ekkora zajtól is hamar feszültté, idegessé válunk" - magyarázza dr. Helfferich Frigyes fül-orr-gégész, audiológus főorvos.
A hétköznapi zajterhelésen belül visszafordíthatatlan halláskárosodást okoz, ha valaki a munkahelyén évekig tartósan 60-90 decibelben kényetlen tartózkodni. Ilyen körülmények között dolgoznak többek között a bányászok vagy a szövőnők. Halláskárosodást ugyan nem okoz, de a szervezetben stresszválaszt idéz elő az átlagos irodai zaj is - a számítógépzúgás, a fénymásoló-zakatolás, a telefoncsörgés. "A stressz alatt itt nem a hétköznapi élet idegességét értem, hanem a szervezet biológiai reakcióját: a mellékvese kéreg működésének fokozódását valamint a szimpatikus idegrendszer aktivizálódását. E szervek folyamatos, magas tónuson járatása különféle betegségekre hajlamosít bennünket, mint például a magas vérnyomás vagy a gyomorfekély" - magyarázza az audiológus főorvos.
Fogy az altató
Az éjszakai zajártalomnak leginkább a gyerekek vannak kitéve, hiszen nekik több alvásra van szükségük, valamint a krónikus betegségekben szenvedők és az idősek, akik érzékenyebbek a zavaró tényezőkre. A WHO-kutatás rámutat, hogy az alvászavarban szenvedők számának növekedése fokozódó terhet ró az egészségügyi rendszerekre, a lakosság pedig egyre többet költ altatókra. A világszervezet felszólítja az országokat, hogy határozzák meg a "zaj hotspot"-okat, és csökkentsék ezeken a helyeken az ott élőkre gyakorolt káros hatásokat.
"Csakúgy, mint a légszennyezés, a fényszennyezés és a káros vegyi anyagok, a zaj is környezeti ártalom. Szinte kivétel nélkül túl magas zajszintben élünk, mégis hagyományosan ezt a hatást figyelmen kívül hagyjuk. Úgy tekintünk rá, mint a nagyvárosi élet elkerülhetetlen velejárója, és nem is próbáljuk kontrollálni vagy csökkenteni a káros hatást" - nyilatkozta a sajtónak dr. Rokho Kim, a WHO Európai Regionális Irodájának munkatársa, az éjszakai zajártalomról készült tanulmány szerzője. A világszervezet egy korábbi becslése szerint csak Európában évente félmilliónál több egészségesen eltölthető életév megy veszendőbe zajártalom következtében.
Tovább az eredeti cikkhez